Kirándulás a vörös bolygóra

Hargitai Henrik írása

A Mars egy távoli, titokzatos bolygó, ami mindig is izgatta az emberek fantáziáját.  Most Hargitai Henrik bolygókutató mesél róla nektek néhány érdekességet.

A felszínt mindenfelé hó borítja, a lassan kiolvadó hólé pedig mély völgyek mélyén csörgedezik – ilyen lehetett a távoli múltban a Mars. Azóta a hó eltűnt, a völgyek azonban megmaradtak. A Marsot sokan vörös porral, kőzettörmelékkel és sziklákkal borított síkságnak képzelik, pedig a felszíne sokkal változatosabb. Az űrszondák azonban valóban ilyen helyeken szállnak le rá, mert a leszállóhely kiválasztásánál a legfontosabb szempont, hogy a szonda ne boruljon fel vagy zuhanjon egy szakadékba. A rázósabb terepeket a Mars körül keringő szondák által küldött képekről ismerjük. 

A kutatók legfontosabb célja, hogy megfejtsék, volt-e valaha élet a Marson. Ehhez olyan helyeket keresnek, ahol folyékony víz lehetett, mert ahol víz van, ott élővilág is kialakulhatott. Víz jelenleg is van a Mars felszínén, de nem folyékony: egyrészt a sarkvidékek jégsapkáiban, másrészt a felszín alatt, szintén jég formájában. A folyóvölgyeket és a kráterek ősi tavait viszont ma por és homok borítja. Ám ha egyszer ki tudtak alakulni, az azt jelenti, hogy valaha a Mars egészen másmilyen volt, mint ma. A korai, talán hűvös és nedves időszak után a vulkánok kora következett. Több országnyi területet borított be a felszíneken nyíló hatalmas repedésekből kiömlő láva. 

dűnék
Sötét dűnefoltok dérlepte homokdűnéken. A dűnék egy repedésekkel teli terepen vándorolnak. A képet a HiRISE kamera készítette. ESP_034441_2565 (NASA/JPL/UoA). A HiRISE-képekről magyarul is tájékozódhatsz ezen címen.


Eközben a vulkáni hő több helyen megolvasztotta a talaj mélyén jéggé fagyott vizet. A megolvadt víz a felszínre tört és amerre lezúdult, onnan elhordta a felszín laza törmelékanyagát, melyet sehol sem védett növényzet. Azóta a felszínt a szél alakítja, csiszolja. A vulkánkitörések hamuját messze elhordja, és a fekete vulkáni lávából porrá morzsolt homokot dűnékbe halmozza, nyáron pedig az egész bolygót globális porviharral takarja be. 

Magyar kutatók a Marson
Magyar kutatók tanulmányozzák a marsi geológiai munka lehetőségeit az MDRS szimulációs bázison, Utahban, 2008-ban. (HungaroMars2008).

A NASA következő űrszondája a 2020-as lesz, amely a múltbéli élet nyomait keresi (ilyet eddig még nem találtak). Ezután az Orion-küldetés keretében terveznek embert küldeni a Marsra.  Ha minden a NASA tervei szerint halad, akkor az első Mars-űrhajósok azok között lesznek, akik most, ezekben az években járnak általános iskolába!

Magyarország a Marson
Magyarország egy marsi áradásos csatorna szigetei és kráterei vidékére költözött. Ezt a programot, amellyel az országot a Marson mozgatni lehet, az ELTE térképész kutatói fejlesztették ki.

A cikk eredileg a Mikkamakka 2015/1-2. számában jelent meg.