Mindennapi meséink

November elején tartotta meg a Tanítók Egyesülete a rendes éves konferenciáját a Budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Általános Iskola és Gimnáziumban. A szervezet, hagyományaihoz híven, nívós és izgalmas előadásokat kínált az érdeklődő pedagógusok számára. Pásztor Csörgei Andrea tudósítónk Kádár Annamária és Kerekes Valéria előadásain járt.

 

"""

A szerzőpáros prezentációja szervesen kapcsolódott a 2017-ben megjelent kötetük, a Mesepszichológia a gyakorlatban anyagához.


Kádár Annamária évek óta foglalkozik mesepszichológiával, több kötete jelent meg. Ebben a mostaniban, melyet szerzőtársával, Kerekes Valériával írt, az önbecsülés és küzdőképesség gyerekkori megalapozását helyezi fókuszba, amelyhez szülőként, pedagógusként kapunk könnyen kivitelezhető gyakorlati tanácsokat.A három nagy fejezet közül az első az élettörténet és a családtörténet fontosságát hangsúlyozza. Azt, milyen sokat segíthet ezeknek a történeteknek a megőrzése és a megfelelő keretek között való átadása az önbecsülés és a reziliencia fejlesztésében-fejlődésében, és hogy nevelőként mi mindent tehetünk ennek érdekében. A második fejezetben a családi szokások, egyéni és kollektív ünnepek, szertartások küzdőképességre gyakorolt hatásáról olvashatunk, míg a harmadik részben a különféle személyiségtípusokkal ismerkedhetünk meg, és megtudhatjuk, mely személyiségjegyű gyerekkel milyen módszerrel lehet a leghatékonyabban kommunikálni.
Kádár Annamária konferencia-előadásának vázát a kötet tematikája adta, ám a pszichológus számtalan izgalmas, érdekes és gyakran humoros történettel, egyéb kiegészítő információval színesítette az előadását. Személyes példák bemutatásával pedig közel is hozta magát és mondandóját a hallgatósághoz.

Kádár Annamária
Kádár Annamária


A lendületes és érdekfeszítő előadás után a műhelymunkáé lett a főszerep. Kerekes Valéria, az ELTE Tanító- és Óvóképző Karának tanára az általa kifejlesztett Mesét Másként módszerről tartott interaktív bemutatót. Módszerének lényege, hogy az élőszavas mesélést ötvözi a drámapedagógia eszköztárából merített technikákkal. A mesék kiválasztása azok ún. „érzelmi üzenete” (pl.: harag, bizalom, irigység, stb.) alapján történik, és ezzel az érzelmi üzenettel dolgoznak tovább a játékok során. A hagyományos dramatizálással ellentétben itt nem szerepeket osztanak és eljátsszák magát a történetet, hanem a mese „magját” próbálják tovább bontani.

Kerekes Valéria
Kerekes Valéria


A játékokba igény szerint edukációs tartalmat is becsempésznek. Erre láttunk remek példát a konferencia műhelymunkáján. A só című mese egyik helyszínét, az erdőt jelenítették meg a vállalkozó kedvű pedagóguskollégák és váltak a játék kedvéért „fákká”, hogy majd az instrukcióban elhangzott szám szerint lépkedjenek, alkossanak csoportokat, számoljanak közösen. Ha tanórai alkalmazásra gondolunk, jól látható, hogy ezzel a módszerrel egyszerre fejlődik a gyerekek számfogalma, valamint – a mese, a drámajáték kapcsán – az érzelmi intelligenciája, problémaérzékenysége. Kerekes Valéria kiemelte, mennyire fontos, hogy a mesélést és az azt követő játékot mindig ugyanaz a szertartás keretezze (ez lehet például gyertyagyújtás, rövid mondóka, meseszőnyeg előkészítése – vagy épp csak egy kedves üdvözlése a mesének), ezzel is megteremtve a mesélés biztonságot adó légkörét. Hiszen az a gyerek, aki biztonságban érzi magát, sokkal fogékonyabb az újra, empatikusabb és könnyebben használja a kreativitását is. Ez pedig nagymértékben megkönnyíti a tanulás folyamatát is. Lehetőleg mindig élőszóban meséljük el a feldolgozásra váró történetet, amihez nem szükséges különleges előadói képességekkel rendelkeznünk, a napi pedagógusi munka elegendő rutint biztosít ehhez számunkra. Az élőszó varázsa olyan kapukat nyit meg a hallgatóságban, amelyek szintén sokkal könnyebbé, gördülékenyebbé teszik a befogadást. (Ezt mi magunk is megtapasztalhattuk a műhelymunka során).

Műhelymunka a Tanítók Egyesületének konferenciáján
Műhelymunka Kerekes Valéria vezetésével a Tanítók Egyesületének konferenciáján


A Mesepszichológia a gyakorlatban című kötetben számos népmeséhez találunk érzelmi intelligenciát fejlesztő drámapedagógia alapú óravázlatokat, amelyeket természetesen szabadon bővíthetünk, akár egy-egy konkrét tananyag tanításához kapcsolva.
A népmesék mellett  a kötetben – mintegy ráadásként – Kádár Annamária Lilla és Tündérbogyó című korábban megjelent könyvének érzelmi intelligencia-fejlesztő meséihez kapcsolódóan is gazdag játékölet-tárat találhatunk. Merítsünk hát bátran ötletet belőle!

Kádár Annamária - Kerekes Valéria: Mesepszichológia a gyakorlatban - Az önbecsülés és a küzdőképesség megalapozása gyermekkorban; Kulcslyuk Kiadó, 2017