Mit keresett Jakab az ágy alatt?

Besze Barbara bábszínházi ajánlója

Van egy olyan gyanúm, hogy még maga az eredeti könyv szerzője, Dániel András sem fogadott volna arra, hogy egy olyan, interaktív, keresésre, bolyongásra, kreatív megoldások kifundálására hívó beszélgetős-történetmesélős könyvét, mint a címadó kötet, egyszer a Budapest Bábszínház színpadán látja viszont. A humoros, kiszólásokkal, kérdésekkel teli könyvet vitte ugyanis nemrégiben színpadra Kautzky-Dallos Máté átiratát felhasználva Szenteczki Zita rendező. A mintegy 70 perces, szintén interaktív előadásra két-három csoportban érkező óvodás a Bábszínház negyedik emeletén, az Ország Lili Stúdiónak nevezett színpadi teremben foglal helyet, mégpedig egy hatalmas, klasszikus csomagolópapíron (aminek még lesz jelentősége). Előttük a magasban egy óriási ágy, amelyről lelóg egy rojtos ágytakaró (ez lesz a függöny), a színpadon pedig a mókamester-mesélő, aki mint egy klasszikus cirkuszi hoppmester, mutatja be nekünk az ötéves Jakabot. Jakab nem sok mindentől fél, de a sötétségtől eléggé, így amikor az összes kedvenc üveggolyója legurul Klárikáról (ez a teherautójának a neve), és folytatja útját az ágy alá, Jakab megrémül – ő nem mer bemászni a golyók után.

Mint nézőt engem leginkább az foglalkoztatott, hogy egy olyan pici térben mozgó történet, mint amilyen a Jakabé, hogyan működtethető mindenki számára jól láthatóan színpadon. Bár számtalan példa van arra, hogy egy kreatív agynak semmi nem lehetetlen, és azt is látjuk, hogy az egy szem dióban élő Kicsibácsi és Kicsinéni történetét is sikeresen vitték már színre (ugyanúgy Szenteczki Zita), azért alapvetően egy ágy alatt játszódó történet is kihívás. De a játék az mindig játék: amikor a fekvőhely előtti terepen zenélő bábosok és a Mesélő rábeszéli Jakabot arra, hogy nyugodtan másszon be a nagy sötét ismeretlen terepre, Jakab bátorságot gyűjt (az aprócska nézőkkel együtt még el is táncolja a félelem elleni dalt), és elindulva a terra incognita felé, kezdetét veszi a nagy kaland.

Jakabbal együtt a nézők is bevonulnak az ágy alatt létesített játéktérbe. Itt leszünk tanúi annak, hogy a Jakab által az ágya alá képzelt szörnyűségek és borzadályok, mint amilyen a kisfiúkat előszeretettel vacsoráló Hómama, a szomorú, szívfonnyasztó Lepénylény, vagy Szőrizéke, meg a láthatatlan Nyálgyula valójában kedves, emberi tulajdonságokkal rendelkező lények (Nyálgyula nem jelenik meg, de legyünk optimisták). A kalandokat időnként megszakító Reklámfigura tökéletes műmosolyával, régi mosóporreklámokat idéző széles gesztusaival és „képernyőstabil” magabiztosságával talán kizökkenti mind az óvodásokat, mind a felnőtt kísérő nézőket, de ne feledjük, az eredeti kötet is tele van ilyen elidegenítő effektekkel (mint amilyen a közbeékelt mese vagy az ott is meglevő reklám).

A bábok élethű másai a könyv kétdimenziós figuráinak. Jakab torzítottan nagyobb feje, fejbúbján a jellegzetes sárga varkoccsal, Hómama a Muppet Show-beli békafigurát, Brekit idéző hatalmasra nyitható szájával (amelynek mélységébe bizony egy gyerek is belefér), vagy magának a szerzőnek, Dániel Andrásnak kuflijaira hajazó Lepénylény mind-mind nagyszerű megtestesítői a könyvbeli figuráknak. S ha a színpad igényelte dramaturgia más is, mint a könyvbeli, az biztos, hogy a csoportos játékokkal (például: Mondjatok k betűs ételeket, ezekből főzzünk Hómamának) itt is előkerülnek az üveggolyók, ahogy végül megkerülnek a könyvben is, a gyerekek pedig ámulva nézik, ahogy a belülről megvilágított lufiszerű gömbök kampóra akasztva fölemelkednek a magasba, hangulatos fénybe burkolva az ágy alatt addig meglevő félhomályt.

A kalandok végeztével pedig ki lehet jönni és a kiosztott filctollakkal álomszép nyálgyulákat lehet elképzelni és lerajzolni a csomagolópapírra szabadon, kreatívan. Ez az előadás talán nem gyűri le egy gyerek rettegését a félelemtől végérvényesen, de hogy élménydús délelőttöt nyújt 6-7 éveseknek, az teljességgel bizonyos.

Az előadást ősztől is játsszák a Budapest Bábszínházban.

Író: Dániel András, Kautzky-Dallos Máté
Interaktív részek: Végvári Viktória
Bábtervező: Horváth Márk
Díszlettervező: Rumi Zsófia
Koreográfus: Kovács Domokos
Zeneszerző: Tarr Bernadett
Rendező: Szenteczki Zita

Szereplők:
Barna Zsombor
Kovács Judit
Pájer Alma Virág
Pethő Gergő
Spiegl Anna
Szolár Tibor

Fotók: Éder Veronika