Színház is, mese is, varázslat is

Ismeritek a Papírszínházat? Egyszerű fakeretben lapról lapra elevenednek meg a mesélő segítségével a különleges képekkel illusztrált történetek.
Simon Kriszti könyvtárpedagógus egy budapesti általános iskolában. Munkája során számtalanszor használja a Papírszínházat – a gyerekek nagy örömére.

Pásztor Csörgei Andrea interjúja

Mire jó a Papírszínház?
Elrepít egy másik világba, ahol a mesék, a történetek életre kelnek. Megszínesíti a hétköznapokat, a tanórákat, az iskolai könyvtárak életét. Segít, amikor kinn esik az eső és unatkozunk, de akkor is, amikor a melegben kókadozunk. Izgalmas, ha egy-egy tanórán használjuk, érdekes, ha a szülinapunkra összegyűlt gyerekeknek mesélünk. És jó szolgálatot tesz akkor is, ha az internet, a cset világában elfelejtenénk kommunikálni. Akár egy-egy beszélgetéshez is adhat jó témákat. 

Miben különbözik a hagyományos mesekönyvtől?
Képzeljetek el egy akkorka színházat, ami elfér egy asztalon. Itt azonban nem emberek vagy bábok a szereplők, hanem a képek (és az elhangzó mese) nyújtják a színház élményét. A közönség egy mese felolvasásától eltérően egyszerre láthatja és hallhatja a történeteket. A fakeretbe helyezett képek mérete nagy, messziről is jól láthatók. A gyerekek figyelmét egy helyre fókuszálja, miközben elmerülnek a történetek izgalmas részleteiben. A képek lényegében mint „mesekockák” követik egymást, illusztrálva a mese aktuális részeit. Kicsit olyan, mint a diavetítés, csak nem kell hozzá sötét, ezért több lehetőség van a közös játékra.

A kép eltávolítva.

A papírszínházazás tulajdonképpen egy hagyományos mesélés?
Abban az értelemben igen, hogy mi magunk (pedagógus, szülő, könyvtáros, vagy maga a gyerek) mesélünk. Élő szóban zajlik a kommunikáció, nem valahonnan a messzi éterből jön a hang. A gyerekek közvetlenül tudnak
reagálni. Kérdezhetnek, hozzáfűzéseket tehetnek a meséhez, ugyanúgy, mint amikor egy könyvből olvasunk fel vagy fejből mesélünk. Mégis más, mert egyszerre többen láthatják a mese képeit. S ahány előadó, annyiféle feldolgozás lehetséges. Egy-egy mesélésben benne van a saját személyiségünk, ötleteink. Színesíthetjük az előadást a mesélés előtti ötletekkel, de érdekes dolgokat találhatunk ki a mesélés után is. 

Kik és mikor használhatják a Papírszínházat?
Bárki és bármikor. Mesélhet a szülő otthon a gyerekeknek. Talán ez hasonlít leginkább a hagyományos meséléshez. Nem pótolhatja az esti mesét, hisz akkor jó összebújni, együtt lapozgatni a könyvet. De jó hétvégi program lehet. Főleg ha még áthívjuk a szomszéd gyerekeket, meghívjuk a barátokat az óvodából, iskolából. Jó program lehet a papírszínházi mese egy szülinapi zsúron is. És nem is fontos mindig a szülőnek mesélni. A gyerekek is mesélhetnek egymásnak. Jó móka az olvasás gyakorlására, de a kreativitás fejlesztésére is. Az is tud mesét kitalálni és mondani, aki még nem tud olvasni. 
A képekből érdekes előadások kerekedhetnek. A gyerekek az óvodában, iskolában is mesélhetnek egymásnak. Olyan is előfordult már, hogy dadogással küzdő kisdiák a keret mögé rejtőzve már nem dadogott. Ilyenkor 
a gyerekek mesélhetnek kész történeteket, de írhatnak ők maguk is meséket, amiket elkészítenek papírszínházi formátumban. 


Milyen játékokat, feladatokat találtál ki a papírszínházas foglalkozáshoz, amik különösen nagy sikert arattak?
Amikor megkapok egy mesét, rögtön beindul a fantáziám. Én az a fajta előadó vagyok, aki a mesét gyakran másik mesébe, kerettörténetbe foglalom. Könyvtári óráimon rendszeresen használom a papírszínházi meséket egy-egy téma bevezetéséhez. Olyan száraznak tűnő anyagok, mint a lexikonhasználat, vagy a könyvtári rend bemutatása is érdekessé tehető, ha a kiindulásunk egy-egy papírszínházi történet. Gyakran kötök kézműves foglalkozást a történetekhez. Sokszor a „véletlen” szül nagyszerű játékokat a gyakorlatban. A brémai muzsikusok végén van egy rövid versike, amit meg szoktam tanítani a gyerekeknek. Egyszer egy kisdiák rendetlenkedéssel akarta felhívni magára a figyelmet, és a versikét reppelve kiabálta be. Megkértem, hogy disco stílusban, majd népiesen is adja elő. A többieknek is megtetszett a dolog. Rövidesen együtt énekeltünk különböző stílusokban. Azóta ezt más osztályokkal is játszom...

A Papírszínházról még többet tudhatsz meg, vagy akár vásárolhatsz is belőle a www.papirszinhaz.hu weboldalon!

 

(Az interjú a Mikkamakka 2016/2. számában jelent meg.)

https://www.facebook.com/papirszinhaz/photos/pb.145762498792595.-2207520000.1542029147./1929225070446320/?type=3&theater

Papírszínház kép